Balogh József 
Dáridóföld
Dinnyés József dalai
Dáridóföld az én hazám,
köztársaság koronával,
újratemet, rí a baján,
rongyrázása szintén rávall.

A butaság vaskalitka,
drogtól korcs e mai mámor,
a szabadság tárva-nyitva,
így csömörlik önmagától.

Féltéseim elpusztulnak
kordonnal zárt magasságban,
és akik még tenni tudnak
rejtőzködnek a magányban.

Csörtet a szó, nyelvek nyalnak,
cifra csöndben nincs mit tenni
s botrányok bár föllobbannak,
nem történik soha semmi.