ez a szülőföldi tarló
hol kaszára járt a sarló
ég mint gyantás deszkapalló

helyiérdekű karambol
fakasztol mikor szakasztol
önmagad szülöd magadból

mert magad vagy az a máglya
világvég metaforája
tűz nyelve tűz füstszakálla

füstje lényeged salakja
magva trombitád garatja
főpróbát fúj ama napra

ezer celziusz forrongás
emészti a dűlő hosszát
holnapra az egész ország

ma még sült kamillás példa
őrületed martaléka
lőn pokollá a planéta

űri krematóriummá
piromán könnyed csorog rá
itt a tücsök sül korommá

gyújtogatóid nyugodtak
tűzőr eleme a füstszag
ki engedte meg maguknak?