VÖRÖSMARTY Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.): költő, drámaíró. 1807-ben a nyéki evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, a gimnázium öt osztályát viszont 1811-től 1816-ig a ciszterciták székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába. 1817-ben Vörösmarty apjának halálakor foglalkozás után nézett, így került a Perczel családhoz nevelőnek. A tanítóskodás mellett elvégezte az egyetemen a kétéves filozófiai tanfolyamot. 1820-ban a családdal együtt Börzsönybe költözött. A börzsönyi időszakban magánúton elvégezte az egyetemi jogi tanulmányokat is. E falusi magányban töltött két év minden tekintetben nagy hatással volt műveltségének tágítására, s egyúttal érzelmi élete új szenvedéllyel, a szerelemmel gazdagodott. 1821-22-ben kezdődött Perczel Adél iránti reménytelen szerelme. Áthidalhatatlan volt köztük a társadalmi különbség. 1822-ben Görbőre ment joggyakorlatra. 1824-ben Pesten újra átvette a Perczel-fiúk nevelését, közben ügyvédi vizsgát tett (1826-ban vált meg végleg a Perczel háztól). 1827-ben a Tudományos Gyűjtemény és melléklapja, Koszorú című folyóirat szerkesztője (1828?1832). 1830-tól tagja az Akadémiának. 1841-ben kezdődött Csajághy Laura iránti szerelem, 1843-ban Pesten összeházasodtak. A 1848-ban képviselői mandátumot kapott a kormánynál. Állami állást is vállalt a szabadságharc idején: 1849-ben kinevezték a kegyelmi szék közbírájává. Az 50-es évek elején Baracskán vásárolt birtokán gazdálkodott, 1853-ban szülőföldjére, Nyékre költözött mint bérlő. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra, 1855 novemberében Pestre költözött családjával, 1855. november 19-én váratlanul meghalt. ( romantikus triász )

Főbb művei
Zalán futása (1825):
Cserhalom (1825)
Tündérvölgy (1826)
A délsziget (1826)
Eger (1827)
A két szomszéd vár (1831)
Szózat (1836)
Csongor és Tünde (1830)
A Guttenberg-albumba (1839)
Liszt Ferenchez (1840)
Gondolatok a könyvtárban (1844)
Az emberek (1846)
Országháza (1846)
Előszó (1850)
A vén cigány (1854)