Sylvester
János, Erdősi Sylvester
Szinyérváralja, 1504 körül – 1551 után humanista tudós, bibliafordító |
Sylvester János Az magyar nípnek, ki ezt olvassa | |
SYLVESTER János; Erdős?
(Szinyérváralja, 1504 körül – 1551 után): humanista író, bibliafordító.
S. Mihály bátyja. 1526-tól Krakkóban tanult, 1527-ben a magyar bursa seniora.
Tanára, Leonhard Cox hatására Erasmus követőjévé vált. Megjelent Rosarium
c. vallásos munkája; magyar értelmezésekkel egészítette ki Christian Hegendorf
és Sebald Heyden lat. nyelvtani és nyelvgyakorló könyveit. 1529-ben a wittenbergi
egyetemre iratkozott be, Melanchthont hallgatta. 1534-től Nádasdy Tamás
sárvári udvarában iskolamester. Elkezdte az Újszövetség fordítását Erasmus
szövegváltozata nyomán. Nádasdy Tamás a fordítás kinyomtatásához Sárvár-Újszigeten
műhelyt hozott létre. A nyomdát Sylvester János irányította; a tipográfiai
munkát a Bécsből hívott Johannes Strutiusra (Strauss) bízták. 1539-ben
megjelent Sylvester János Grammatica Hungarolatina c. műve cseh mellékjeles
helyesírással, a magyar nyelv sajátosságaira vonatkozó fölismerésekkel. Az
Újszövetség kinyomtatása Strutius képességeit meghaladta, helyére ezért
Abádi Benedek került. 1541-ben Abádi befejezte az Újszövetséget, a Mo.-on
előállított első magyar nyelvű könyvet. Tartalmazza az első magyar időmértékes
verseket, végén az első magyar nyelvű stilisztikai fejtegetést a „képes beszédről”.
1542-ben Sylvester János Bécsbe ment, s Nádasdy ajánlatára 1543-tól az
egyetemen hébert, majd görögöt és történelmet tanított. Megjelentek lat.
versei: Erasmust követő elégiája a törökök ellen (1544), Bécset megszemélyesítő
költeménye (1546), Anna királynő sírverse (1548), a feltámadott Jézus panasza
(1550 k.) a hit panasza (1551). Bornemisza Péter énekeskönyvében maradt
fönn Krisztus feltámada kezdetű éneke. Sylvester János átmeneti korban
élt, nem tartható valamely meghatározott felekezet hívének. Munkásságával
elősegítette a humanizmus eredményeinek beépülését a magyar nyelvi és irodalmi
tudatba.
Kiadások
|