RIMAY János (Alsósztregova, 1570 körül – Alsósztregova, 1631. december 9.): költő, író. költő és államférfi. Jó nevelésben részesült s a gráczi és bécsi egyetemeken tanult. Iskoláinak befejezése után, 1587 körül ecsedy Báthory István országbiró vette udvarába, hol alkalma volt a fegyverforgatást és vitézi gyakorlatokat elsajátítani; ott nagyúri ismeretségbe jutván, Erdélybe ment és ott töltötte a fejedelmek udvaránál s táboraiban élete legnagyobb részét. Báthory Zsigmond 1594. írt hadi daláért kedvelte meg s vitte magával udvarához, valószinűleg mint énekes apródot, de hadi szolgálatra is. 1605. április elejétől fogva Bocskay István udvarában és zászlói alatt mint főkomornyikot találjuk, ki mellett gyorsan haladt előre a bizalom és kitüntetések utján; előbb titkár, majd kamarás vagy kincstárnok s utóbb belső tanácsos és a fejedelem megbizottja a zsitvatoroki békekötésnél. Ez időben házasodott meg, nőül vette Ághy Orsikot (Orsolyát) és miután az uj királytól II. Mátyástól sok jót várt az ország, R. is ennek szolgálatába állott, de midőn új sérelmek érték az ország és vallás szabadságát, Bethlen Gáborban találta fel hazafias reményei eszményképét s ennek ajánlotta fel kitünő tehetségeit, kinek megbízásából a diplomatiai szolgálatok egész sorát végezte. 1608-ban Törökországban járt követségben, 1609. a budai pasánál, 1619-ben ismét a portánál járt mint a fejedelem küldötte, hadi segélyt szorgalmazva; ugyanannak képviselője volt Lipthay Imrével a soproni országgyülésen, az ott összegyült karokkal való alkudozáson és annak bizalmas embere a szőnyi békekötésnél és a beszterczebányai gyűlésen. E fontos politikai és diplomatiai szereplés mellett soha sem szünt meg a tudományokat és irodalmat művelni, s különösen kitűnő egyházi és lyrai költő volt. Balassi Bálinthoz szoros barátság kötötte s ennek költészete Rimayt is lelkesítette. E baráti összeköttetés és rokonszenv Balassi haláláig folytonosan tartott. Balassi halálára írta: Bocsásd szent lelkedet czímű énekét. Munkái is a Balassiéval együtt jelentek meg. Meghalt 1632-ben Alsósztregován és ott is van eltemetve; egy korán elhalt fia János és egy leánya Mária (Duló Gáborné) maradt utána; a Rimay család kihalt. 

Kiadások
Rimay János államiratai és levelezése, szerk. IPOLYI Arnold, 1887;
Rimay János munkái, kiad. RADVÁNSZKY Béla, 1904;
Rimay János összes művei, krk., kiad. ECKHARDT Sándor, 1955;
Balassi Bálint és Rimay János istenes énekei, kiad. SZABÓ Géza, 1983 (hasonmás);
Rimay János írásai, kiad. ÁCS Pál, 1992;
Balassi-epicédium, 1994 (hasonmás).