PETRI György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.): költő, műfordító, újságíró. A költőnek nehéz gyermekkora volt. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, hosszú éveken át egészen 1941-ig Belgrádban éltek, majd a második világháború alatt Budapestre menekültek. 1945 után édesanyja polgári alkalmazottként a Magyar Néphadseregnél dolgozott. Édesapja, korai haláláig, ügynök volt Budán, a Vízivárosban. Tanulmányait a Medve utcai Általános Iskolában kezdte, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumba járt. Gyermekkorában vallásos nevelést kapott, a Battyhány téri Szent Anna-templomban ministrált. Fiatal korában romantikusan végletes érzelmek fűzték Kepes Sára költőhöz, aki azonban sokadik öngyilkossági kisérletét követően, tragikus körülmények között meghalt. Ezután feleségül vette Mosonyi Alíz koltőt, újságírót, akitől Anna nevű lánya született. Második felesége Harsányi Éva volt, Petri Lukács Ádám édesanyja. 1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakára járt. 1974-től szabadfoglalkozású író. 1975 és 1988 között publikálási tilalom alá helyezték, versei szamizdatban és külföldön jelentek meg. 1981-től 1989-ig a Beszélő című szamizdat lap szerkesztője volt és fontos figurája a magyar demokratikus ellenzéknek. 1989-től haláláig a Holmi szerkesztőbizottságának is tagja volt. Ezekben az években Pap Marival élt együtt. Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott. 1994-ben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltjévé vált, de még azon év őszén kilépett a pártból. 1998-ban bizonyosodott be, hogy gégerákja van. 2000. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson: a ravatalnál Réz Pál, a sírnál Várady Szabolcs búcsúztatta.

Művek
Hólabda a kézben, versek, New York, 1984;
Azt hiszik, versek, 1985;
Ami kimaradt, versek, 1989;
Petri György versei, 1991;
Sár, versek, 1992;
Versek 1971–1995, Pécs, 1996.