PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám, (Kömlőd, 1760. május. 11. - Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő. A magyar zenei folklór első hazai gyűjtője. Reformátuspapi családból származott. A debreceni kollégiumban tanult. Földmérői és jogi diplomát szerzett, majd Pápán letelepedve mérnökként tevékenykedett. 1782-ben megnősült, és feleségének füredi birtokán gazdálkodott. A tihanyi kamarától birtokot is bérelt. A következő években hol Füreden, hol Szántódon gazdálkodott, s közben verseket írt. A Holmi köteteinek (1–3, Pest, Győr, 1788–1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először „magyar tengernek”. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczyval. Csokonait is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később az ortológusok dunántúli csoportjához vonzódván elhidegült a széphalmi mestertől. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt, Kazinczy javaslatára Arion néven. Névtelenül jelent meg 1792-ben Felfedezett titok c. szentimentális énregénye. Ez a korabeli szabadkőművesség tanításainak összefoglalása. Horváth Ádám, Pálóczi 1817-ben részt vett a Keszthelyi Helikon ünnepségein. Ennek hatására petrikeresztúri tartózkodása idején, 1818-ban megszervezte a főként nőírókból álló Göcseji Helikont. Horváth Ádám, Pálóczi annak a köznemességnek jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Idegen nyelvet – a latinon kívül – nem tanult, az ország határát elvből nem lépte át. Ugyanakkor röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúsításáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Hagyományőrző tevékenységének legmaradandóbb emléke, fő műve az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek c. kéziratos énekeskönyve. Saját és gyűjtött népdalokat közölt dallamaikkal együtt. Sokoldalú irodalmi tevékenységén kívül nyelvészeti, történeti, filozófiai, valamint politikai írásai tették ismertté nevét. Több kéziratát az OSZK és az MTA Könyvtára őrzi.

Művek
Hunniás, hősi eposz, Győr, 1787;
A tétényi leány Mátyás királynál, d., Pest, 1816;
Rudolphiás, hősköltemény, Bécs, 1817.

Kiadások
Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek, kiad. BARTHA Dénes– KISS József, krk, 1953;
Énekes poézis, kiad. KATONA Tamás, 1979;
Felfedezett titkok, kiad. NÉMETH József, 1988.