KIS János (Rábaszentandrás, 1770. szeptember 22. – Sopron, 1846. február 19.) evangélikus lelkész, szuperintendens, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szülei a Festetics grófi család jobbágyai voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért tízéves koráig otthon nevelkedett, anyjától a vallás elemeit és olvasást, apjától egy kis írást is tanult. Ezután a téti, majd a vadosfai iskolába járt egy-egy telet. A malomsoki pap és a vadosfai tanító javaslatára 1782 novemberében beadták a soproni evangélikus líceumba. 1790-ben legjobb barátja, Németh László társaságában megalapította a Soproni Magyar Társaságot, az első magyar diák-önképzőkört. 1791 szeptemberében külföldi tanulmányútra indult; Göttingenben és Jénában hallgatott előadásokat. 1793 őszén hazatérve báró Prónay László házánál lett nevelő; azután a győri ágostai evangélikus iskolában tanított. 1796 márciusában pappá szentelték és a nagybaráti egyházközségben lépett hivatalba. 1799-ben Kővágóörsre, 1802-ben Nemesdömölkre, 1808-ban Sopronba hívták meg lelkésznek. 1812. június 23-án a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspökévé választották meg. Szuperintendensi minőségében többször összeütközésbe került a kormányzattal mivel írásban lépett fel a protestánsokat érintő megszorítások ellen, ugyanakkor ezzel párhuzamosan alárendeltjeinek a királyi parancsok iránti engedelmességet írta elő. 1828-ban József nádor meghívta a felállítandó akadémia szabályai kidolgozásával megbízott testületbe. Az akadémia megalakulásakor 1830. november 17-én rendes taggá választották meg a történeti osztályban. 1840-ben királyi tanácsossá nevezték ki. 1842. január 22-én a Kisfaludy Társaság tagjai közé vette fel. Kazinczy Ferenccel folytatott levelezése végigkísérte életét, a nyelvújítással kapcsolatban Kazinczy álláspontjával értett egyet. Költői munkásságát ma kevésbé tartják jelentősnek, mint saját korában, ugyanakkor elismerik a magyar irodalom polgárosulásában játszott szerepét. Nevét Berzsenyi Dániel felfedezőjeként tartják számon. Költeményei és cikkei a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Mindenes Gyűjtemény, Hadi s más nevezetes Történetek, Magyar Hirmondó, Magyar Musa, A sopronyi magyar társaság első zsengéje, Erdélyi Múzeum, Tudományos Gyűjtemény, Aurora, Szépliteraturai Ajándék, Hebe, Felsőmagyarországi Minerva, Koszorú, A Sas, Közhasznú Esmeretek tára, Magyar tudományos társaság Évkönyvei, Musarion, Athenaeum, Figyelmező, Jelenkor, Századunk, Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Széptani Remekirók.

Kiadások
Poetai munkái, kiad. SCHEDEL Ferenc, Pest, 1846, 18642;
Kis János superintendens emlékezései életéből, 18902;
Berzsenyi Dániel művei, Kis János emlékezései, kiad. OROSZ László, 1985.