GYŐRY Dezső; (Rimaszombat, 1900. március 18.– Budapest, 1974. február 1.): költő, író, újságíró. Győry Dezső sokgyermekes értelmiségi család első gyermekeként 1900. március 18-án Rimaszombaton született. Édesapja, dr. Wallentinyi Dezső a rimaszombati gimnázium görög-latin-magyar szakos tanára, édesanyja, Győry Ida, akitől írói nevét örökölte, Arany János Toldi szerelmében szereplő Győry Jakab János hajdúkapitány leszármazottja volt. Szíve vágya szerint festő szeretett volna lenni, ám ezt meghiusította az első világháború. Rövid tűzértiszti kiképzés után Dél-Tirolba küldik, de még az őszirózsás forradalom előtt hazaszökik és beáll a nemzetőrségbe. A Tanácsköztársaság bukása után a hallei egyetem kereskedelmi főiskoláján folytatja tanulmányait, egyidejűleg verseket, irodalmi leveleket  ír a Mátyusföldi Lapokba és a Kassai Újságba. Verseit Hangulatok és gondolatok címen Galántán adja ki. Mind intenzívebben kapcsolódik be az irodalmi életbe, versei egyre sűrűbben jelennek meg a Kassai Napló vasárnapi irodalmi mellékleteiben. Később a Prágai Magyar Hírlap munkatársa lett, megindította a lap folyóiratpótló mellékletét, a Magyar Vasárnapot. Az író riadtan érzékelte a német fasizmus térhódítását, sürgette a Duna-völgye népeinek összefogását, síkra szállt a népek baráti együttműködése mellett. Csehszlovákia német megszállása elől kénytelen menyasszonyával együtt Pozsonyba menekülni, de itt sem volt sokáig maradása. 1940 őszén Beregszászba költözik. Itt írt versei - Munkácsi március, Tiltott képeslevelezőlap, Bombák a Tiszaháton, Óvóhely a kertben, stb. - politikai tartalmuknál fogva nemigen láthattak akkor nyomdafestéket. 1945-től Győry Dezső bekapcsolódott a beregszászi kerületi lap, majd a Kárpáti Igaz Szó munkájába, lefordította Julius Fučik Riport a hóhér kötelén című börtönnaplóját, amely 1947-ben az ungvári könyvkiadó gondozásában jelent meg. Veszedelmes ember címen feldolgozta barátja, a  sokáig ugyancsak Beregszászban élt Czabán Samu író és pedagógus életét, itt látott hozzá nagyapja 1848-1849-es naplója alapján nagyszabású regénytrilógiájának (Viharvirág, Sorsvirág, Tűzvirág) megírásához. A magyar férfiak elhurcolása a "háromnapos malenykij robotra", a sztálini kultusz és terror évei megrendítették baloldali eszmékbe vetett hitét, nem találta helyét Kárpátalján, 1949-ben Magyarországra települt át. Győry Dezső a mai Beregszászi Művészeti Iskola épületében lakott, amit a homlokzatán felavatott emléktábla örökít meg.( felvidék )

Verses művek
Százados adósság, versek, Rimaszombat, 1923;
A láthatatlan gárda, versek, Rimaszombat, 1927;
Új arcú magyarok, versek, Berlin, 1927;
Hol a költő?, versek, Kassa, 1931;
A hegyek árnyékában, versek, Pozsony, 1936;
Zengő Dunatáj, 1938;
Emberi hang, versek, Pozsony, 1940;
Zengő Dunatáj, válogatott versek, bevezető FÁBRY Zoltán, ILKU Pál, 1957;
Az élő válaszol, vál. és új versek, bev. DOBOSSY László, 1964;
Veronika, 1965;
Emberi hang, válogatott és új versek, kiad., bev. SÁNDOR László, 1970;
Férfiének, válogatott és új versek, 1974;
Kiáltó szó, válogatott versek, Pozsony, 1983.