CZUCZOR Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.) Lírikus,eposzköltő és nyelvtudós. Jobbágycsaládból származott. Szülei olyan iskolákba küldték, ahol a környezettől elsajátíthatta a szlovák és a német nyelvet (Nyitra, Esztergom, Pozsony). A 17 éves ifjú édesapja ellenzésére, de édesanyja örömére belép a bencés rendbe. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Teológiai tanulmányait kiváló eredménnyel végzi. Pesten a központi szemináriumban felkeresi Kisfaludy Károly; első irodalmi ösztönzést tőle kap. Győri iskolánkban kétízben is tanít, majd Komáromban, ahol az 1831-es kolera idején a betegeket ápolja önfeláldozó bátorsággal. Eposzai egymás után jelennek meg. Irodalmi körökben nevét ismerik. Politikai jellegű vádaskodás következtében elmozdították a győri akadémia magyar tanszékéről. Az ifjúság fáklyás menettel fejezte ki együttérzését a haladó felfogású költő és tanár iránt (1838). 1831-ben az MTA levelező, 1836-ban rendes tagja lesz. Hosszú éveken át az MTA titkári teendőit is ellátja. Széchenyi közbenjárására Pestre kerül. Egy időre Pannonhalmára kell visszavonulnia. 1842-ben újra Pesten működik, az Akadémia megbízza a magyar nyelv nagy szótárának elkészítésével. A szabadságharc eseményei fellelkesítik. Megírja Riadó c. költeményét, amely a jelenlegi értékelések szerint - Petőfi versei mellett - a magyar forradalom egyik leghatásosabb verse. E költemény miatt 1849-től 1851-ig osztrák börtönökben van elzárva (844 napot vasra verve, így is, ott is a szótáron dolgozott.) Az MTA kérésére kegyelmet kap. Csak nyelvészettel foglalkozik haláláig, 1866-ig. Hivatása teljesítése közben a kolerajárvány áldozata lett. Költészete: költői alkotásai a reformkor idején jelentőségben és szépségben közvetlenül Vörösmarty hasonló jellegű alkotásai után következnek. Eposzköltészetével időrendben megelőzi Vörösmartyt, és a népnek Czuczor eposzaiban sokkal nagyobb szerepe van, mint Vörösmartyéban. Legismertebb epikai alkotása a Botond c. eposz. Lírai versei közül legismertebb a Hunyadi c. óda. Életképei, A falusi kislány Pesten c. derűs hangulatú versét ismerik legtöbben.    Munkásságának terjedelmes és maradandó része a szótár 4 kötete. Balázs János szerint Czuczor Gergely szótárával európai mértékkel mérve is nagyot alkotott. Gáldi László pedig sokat támadott szófejtéseit veszi védelmébe. Kortársai közül Erdélyi János, azóta sok nyelvész, határon innen és határon túl, elismeri, hogy Czuczor nyelvészeti elgondolása minden hibája ellenére, hisz úttörő volt, megelőzte korát azzal, hogy tekintettel volt a nyelvi elemek lélektani hatására is. Lefordította Tacitus Germaniáját. Fordított Cornelius Nepostól, van egy Washington-életrajz fordítása is. Munkaszeretete, egyenes jelleme, a hazáért, a tudományért és a népért vállalt áldozatai megszerezték Czuczor Gergely számára Vörösmarty, Toldy Ferenc, Széchenyi István és Deák Ferenc barátságát. Czuczor Gergely, aki mint növendék tanult a győri bencés gimnáziumban, és ahol éveken át mint tanár működött, méltán lett a több évszázados múltú gimnázium névadója. Érsekújváron a szlovákiai magyar szervezetek évenként előadássorozattal együtt ünneplik Czuczort és Jedliket. 

Művek
Czuczor Gergely Összes költői művei, 1–3, kiad., bev. ZOLTVÁNY Irén, 1899;