CSELÉNYI László (Gömörpanyit, 1938. március 15.): költő. 1956-ban érettségizett Tornalján. 1960-ban szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi egyetemen. A Hét riportere, az Új Ifjúság szerkesztője, a Tatran, majd a Madách Kiadó könyvterjesztője volt. 1965–66-ban és 1968–1970 között Párizsban a Magyar Műhely körével került kapcsolatba. 1978-tól írásaiból élt Pozsonyban; 1991-től a nyitrai pedagógiai főiskolán tanít. Díjai: Madách Imre-díj (1986); a hollandiai Mikes Kelemen Kör díja (1989); a Magyar Műhely Kassák-díja (1990). – A csehszlovákiai magyar irodalom kísérletező egyénisége. Korai lírája Juhász Ferenc dinamizmusára és képhalmozására emlékeztet, később analitikus riportverseket írt, majd párizsi élményeinek hatására neoavantgárd ösztönzésű, Gömört és Párizst egybefogó, szabad asszociációs nagy kompozíciót alkot. ( felvidék )

Művek
Keselylábú csikókorom (versek, 1961)
Erők (versek, 1965)
Krétakor avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1978)
Téridő-szonáta avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 1956-1981 (válogatott versek, 1984)
Sonáta časopriestoru (1987)
Kiegészítések Hérakleitoszhoz (versek, 1988)
A megíratlan költemény (esszé, 1990)
Acetilén ágyak (versek, naplórészletek, 1991)
Aranyföld (1991)
Elvetélt szivárvány (versek, 1994)
Az eggyé vált sok/k (esszék, 1995)
Aleatória (1998)
A nélkülözhetetlen 100 könyv (1998)
A sámánénektől a posztmodern show-ig (2000)
A riporttól a mítoszig (2001)
Sokágú síp (2001)
Ezredforduló (2002)
Kőország (2003)
Negyedvirágzás avagy van-e /volt-e, lesz–e/ hát cseh/szlovákiai felvidéki magyar irodalom? (2005)
Égtájakat keresve (olvasónapló, 2006)
Kimeríthetetlen tenger (2008)