AMADE László (várkonyi báró), (Bős, 1704. július 26. – Felbár, 1764. december 22.): bölcselettudor, dalköltő. Amade Antal báró, aranysarkantyús vitéz fia; tudományos neveltetését a jezsuiták nagyszombati egyetemében nyerte; innen Grácba ment, hol 1725-ben bölcselettudor lett. 1734–36-ig Lombardiában katonáskodott; a Hávor János-féle magyar lovasezredben szolgált, mint kapitány, 1742. után a nemes felkelő seregben mint ezredes, két évvel utóbb mint tábornok-segéd szolgált. Elhagyván a hadi pályát,. 1750-ben otthagyta e pályát, s ettől kezdve a pozsonyi kamaránál tanácsos. Ez a hivatala és második házassága átmenetileg rendezte gazdasági viszonyait. Könnyelmű életmódot folytatott, szerelmi kalandokba és anyagi gondokba sodródott. Népszerű, változatos ritmusú verseket írt. Katonaéneke, melyre Kodály Zoltán írt dallamot, népi változatban is elterjedt (A szép fényes katonának…). Zenével is foglalkozott. Verseinek egy része idegen, olasz, német dallamokra készült. Közülük többet énekelve adtak elő, részben Amade László saját dallamával, néhány fenn is maradt. 

Munkái
1. Victor in praelio S. Ivo. Tyrnaviae, 1722.
2. Buzgó szívnek énekes fohászkodási. Bécs, 1755.
3. Várkonyi báró Amade László Versei. Pest, 1836.