Nagyon szeretném a magyar költészet elmúlt 500 évéből idézni azokat a költőket, akik versei megráztak, életben tartották hazaszeretetem. Érzelmeim nem hagyták elfakulni és szókincsem gyarapították, kifejezőkészségem erősítették. A XIX. század második felére fokozatosan "leszoknak" a költők a zene és a versszöveg szoros együttműködéséről. A beszélt szöveg, a ritmus, a rím és nem utolsósorban a központozás, azaz az írásjelek használata kezdi elfoglalni a muzsika helyét. Természetes, hogy a költészet harmóniájának továbbra is elengedhetetlen feltétele az írásmű muzikalitása, de már nem az alkotás feltétele. 

Hogyan találom meg a dallamot?

Minden prózai előadás rendelkezik valamiféle dallammal. A ritmusokba szerkesztett szöveg még inkább muzsikál. Belső zenei antennámmal a versbeszéd dallamát figyelem. Ha a vers megtalált, a dallam is előhívható. Életre hívom a szöveg által sugalmazott dallamot és megszólaltathatom a költeményt. A dallamokat szerkeszteni sem kell, mert magában hordja a vers nyelve a zenét. 

A dalok hangulata

Történelmi korok, a zene esetében a divatos dallamok és ritmusok, a szórakoztató zeneművek is befolyásolhatják a korabeli költemények zenei hátterét. Társasági élet és költészet egymás nélkül nem létezhetnek, hisz a nyilvánosság az irodalmi alkotások életfeltétele. Ezért kell ismerni a költők korának zenei világát, ízlésformáló kultúráját, de az adott időszak kultúrálatlan szokásairól is tudnunk kell. Sokszor ezek a jegyek is eldönthetik egy-egy mű hangulatát.

A politika és a művelődés?

A politikai változások megváltoztatják a kulturális élet feltételeit. Az életszínvonal és a művelődés lehetőségei megváltoznak, ha a politikai erők előtérbe kerülnek. A művészeti alkotások és a befogadók a művelődés alapfeltételeit elveszthetik, az elért műveltség szintje felbomlik, egysége széthullik. Az alkotások, esetünkben a versek, magukra maradnak. Az előadóművészek feladata, hogy a műveket újra és újra bemutassák, a figyelmet felhívják az értékekre, amelyek nem veszhetnek el. 

Újra átélhető múlt?

Megzenésített versekkel idézem az elmúlt idők alkotásait. A műveken keresztül az idő figyelmeztető jegyeit idézem. Előadásaimban a versek rejtik ezeket a jegyeket. Az eltelt közel 500 évről többféle véleményt alkottak társadalomtudósok és történészek. Az én véleményem, amelyben nem lehetek egyedül, hogy az eltűnt érték újra kimondható, újra átélhető és tanulságos lehet a résztvevőknek.